FollowA 80-as évek közepétől az orvosi irodalomban, a médiában a koleszterinnel kapcsolatosan szinte csak negatív hangvételű cikkek, interjúk, médiahírek jelentek meg.
A köztudatba azóta ezek olyan mélyen beivódtak, hogy alap-igazságként tekintünk rájuk. A koleszterin fontosságáról alig hallhatunk. Pedig a tényszerűség kedvéért hangsúlyoznunk kell, hogy koleszterin nélkül nem lenne életképes az emberi szervezet. A koleszterin minden állati, emberi szövet ubikviter (általánosan előforduló) alkotórésze. Alapvető alkotóelemünk. Legnagyobb része sejtjeink falában található, annak egységében tölt be fontos szerepet. Azaz szervezetünk alapegységei, a sejtek nem léteznének koleszterin nélkül!
Emellett fontos előanyagát képezi nemi hormonjainknak is, amik a szaporodásért felelősek. Így, ha nincs koleszterin, nincs nemi hormon. Ha nincs nemi hormon, nincs szaporodás.
Vagy nézzünk egy másik hormont, a D-vitamint. Ez a szervezet ásványianyag-forgalmát irányítja. Ennek is a koleszterin az alapja. D-vitamin nélkül csontozatunk gyenge marad, a csont keménységéért felelős ásványi anyagok nem kerülnek a „csontgyárba”, puha szerkezetű váz alakul ki és megjelenik a deformált, görbe csontokkal járó angolkór.
Megemlítem az epesavakat, amiknek szintén a koleszterin a bázisa. Epesavak nélkül nem tudnánk megemészteni a zsírokat, a zsírok emésztése nélkül pedig nem kerülhetnek a szervezetünkbe a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K vitaminok). Természetesen a funkciós skála sokkal szélesebb, itt csak a legfontosabbakat említem.
Mindemellett azt is tudnunk kell, hogy számos verőér-katasztrófával járó betegség (szélütés, szívinfarktus) végső oka a beteg érterület elzáródása miatti szövet- és sejthalál. Elhalnak a szívizomsejtek, az agysejtek. A fokozódó verőér-szűkület alapvető oka pedig a szervezetben feleslegesen jelenlévő koleszterin lerakódása az erek falába.
Hogy ez miért történik?
Számos nem öröklött kockázati tényezőt sikerült már azonosítani: az állandó stressz, de lehet a szennyezett levegő, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás vagy cukorbetegség jelenléte, túlzott alkoholfogyasztás, esetleg a táplálkozás során bevitt ártalmas anyagok (tartósítószerek, élelmiszer adalékok, színezékek, stb.).
Egy bizonyos, hogy mindezek közös következménye a magas koleszterinszint kialakulása, a koleszterin-anyagcsere felborulása, és annak az érfalba történő lerakódása. Az ér fala fokozatosan megvastagszik, keresztmetszete beszűkül, folyamatosan kevesebb és kevesebb vér áramlik keresztül rajta, míg végül az érfal túlfeszített belső rétege megreped és kialakul az éren belüli heveny vérrögképződés (trombózis) a súlyos klinikai következményekkel.
