Rengeteg betegség kialakulásában szerepe van a D-vitamin hiánynak

Idézet

Ókori emberi csontleletek arról tanúskodnak, hogy már időszámításunk előtt ismerték a D-vitamin hiány tüneteit. A kórkép szerte a világon előfordult. A betegség pontos leírása azonban csak a 17. században született meg, amikor Angliában járványos méreteket öltött (angolkór). A 20. században bővültek a diagnosztikus lehetőségek, lehetővé vált a D-vitamin csont-anyagcserében betöltött feladatán túl számos más kórképben játszott központi szerepének tisztázása. 

A D-vitamin hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. D-vitamin hiányosoknál megnő a csonttörések kockázata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.

Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség, a sclerosis multiplex és a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn betegség, colitis ulcerosa) kialakulásának esélyét.

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. Elégtelen D-vitamin ellátottság következtében nő a szív és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és halálozása. A D-vitamin hiányos területen élőkben gyakoribb a koszorúér-betegség, a szívizominfarktus kockázata kétszer akkora, mint megfelelő D-vitamin ellátottság mellett.

Hazánkban csaknem minden negyedik embert rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt veszítünk el. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a D-vitamin gátolja mind a normál, mind a rákos sejtek (mell-, prosztata-, vastagbél-, nyelőcső-, bőr-, agy-tumorsejtek stb.) szaporodását. Szabályozza a sejtek növekedését, osztódását, differenciálódását, az immunvédelmet és a sejtek érési folyamatát. Széleskörű vizsgálatok fordított összefüggést mutattak ki kb. húsz daganat féleség (ráksejt-típus) kockázata és a D-vitamin-ellátottság között. Például a D-vitamin hiánya fokozhatja egyes  vérképzőszervi daganatok (leukémia) kialakulásának kockázatát. Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány már bizonyítottan rizikótényezőnek számít. További vizsgálatokkal kell a D-vitamin egyértelmű megelőző szerepét bizonyítani, de az eddigi eredmények alapján indokolt D-vitamin-pótlást alkalmazni, mert adásának minimális a kockázata az elérhető kedvező hatáshoz képest.

A D-vitamin hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést, ezért gyermekvállalás előtt célszerű D-vitamin szint mérést elvégezni, amennyiben meddőség gyanúja merül fel. Férfiak esetében a D-vitamin pótlás növeli a spermiumok mozgékonyságát, fürgeségét és   sikeres célba érésének esélyét. A hímivarsejtek petesejtbe jutása is hatékonyabbá válik D-vitamin pótlással. Terhesség alatt fokozódik a D-vitamin igény, ezért a várandósság ideje alatt napi 2000 NE vitamin bevitel javasolt.

Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin hiányban az 1-es típusú (inzulinra szoruló) cukorbetegség kockázata fokozódik. Felnőttkorban a D-vitamin hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Friss klinikai vizsgálati adatok alapján a korán megkezdett D-vitamin pótlás jelentősen képes csökkenteni a cukorbetegség kialakulásának esélyét, ezért ajánlott a veszélyeztetett személyek D-vitaminnal való kezelése.

Méregtelenítő szerveink működéséhez is megfelelő mennyiségű D-vitaminra van szükség, emellett az aktív D-hormon képződése megfelelő máj- és veseműködéshez kötött. A D-vitamin aktív D-hormonná alakulása ugyanis első lépésben a májban, második lépése a vesében zajlik. Ezért vesebetegségek esetén a D-vitamin hiány kockázata fokozott, a megfelelő D-vitamin pótlás kiemelt jelentőségű. A máj- és epeúti betegségek is fokozzák a D-vitamin hiány kockázatát.

A D-vitamin hiány és az elhízás kapcsolata több mint 30 éve ismert, de az oki összefüggés csak az utóbbi években tisztázódott A D-vitamin- (és a kalcium-) bevitel befolyásolja az energia- és tápanyagbevitelt, az energia felhasználást, és szerepet játszik a testtömeg szabályozásában. A D-vitamin befolyásolja a zsírsejtek képződését és érését, hiánya megnöveli az elhízás kockázatát. Az elhízás megelőzésében a D-vitamin gyulladásgátló hatása is érvényesülhet. Az utóbbi években a zsírszövet, különösen a hasi zsírszövet megnövekedésében enyhe fokú, a teljes szervezetet érintő gyulladást mutattak ki. A D-vitamin pedig befolyásolja számos, a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó aktív anyag termelését. A gyulladásos folyamatok szabályozása csökkentheti az elhízás kockázatát. Elhízott betegek esetében magasabb D-vitamin dózis válhat szükségessé.

Az időskori makuladegeneráció (AMD) a szem éleslátásért felelős területének, a sárgafoltnak (orvosi szóval: makula) károsodása, amely a látás fokozatos romlásához vezet. Előrehaladott állapotban az éleslátást igénylő feladatok elvégzése (például olvasás, arcok felismerése) nehézzé vagy lehetetlenné válik. A fejlett nyugati társadalmakban ez a szembetegség vezet leggyakrabban vakság kialakulásához, és az egyre öregedő népesség körében előfordulásának gyakoribbá válására lehet számítani. A kutatók folyamatosan keresik az AMD befolyásolható kockázati tényezőit, köztük első sorban a táplálkozással összefüggő megelőzési lehetőségeket. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a betegség megelőzésére jelenleg még nincs biztos módszer, és egyelőre a kezelés lehetőségei is korlátozottak. Ezért az ismert tény ellenére, miszerint az omega-3 zsírsavak csökkentik az AMD kialakulásának esélyét, további vegyületek után kutattak. Így találtak rá a szembetegség és a D-vitamin kapcsolatára. A D-vitamin azáltal mérsékli az AMD kockázatát, hogy csökkenti a gyulladásos folyamatokat, vagy megakadályozza az új erek képződését a retinában. A D-vitamin bevitel a korai, míg a halfogyasztás az előrehaladott forma kialakulását csökkenti.

A D-vitamin központi szerepet játszik a fertőzések elleni védekezésben. Az igen összetett védekező immunválaszt több ponton képes fokozni. A szervezetben mérhető speciális védekező fehérjék szintje jelentősen emelkedik. Ez a magyarázata annak, hogy az influenza elleni védekezés egyik alapvető eleme a kellő időben megkezdett D-vitamin pótlás (lásd influenzáról szóló sorozatunkat >>)

A jelenlegi adatok szerint a D-vitamin hiánya fejlődéstani, gyulladásos és degeneratív idegrendszeri betegségek kialakulásában is kockázati tényező. Az emlékezőképesség romlása (demencia) és a D-vitamin hiány között szoros összefüggést találtak és kapcsolat feltételezhető az Alzheimer betegséggel is.

Megbízható D-vitamin forrást keres? >>

Háromból legalább kettő magyar D-vitamin hiányban szenved

A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin hiányban tél végére. Ez komoly veszélyforrás, mert a D-vitamin a szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyaga. Ennek hiányában a csontok törékenysége fokozódik, az immunrendszer károsodik, a szív és érrendszer működése romlik, … Folytatás

Influenza (2. rész) – Az influenza „történelme”

Az influenzavírus a legkisebb élő szervezet, 150-szer kisebb a vérünkben keringő vörösvértestnél. A tudomány egyelőre nem tudja megnyugtatóan legyőzni az influenzát. Ennek talán az az oka, hogy az influenza a vírusok legismertebb “köpönyegforgatója”. Amint azonosítanak egy bizonyos típusú influenzavírust, máris … Folytatás

Influenza (1. rész) – Mi is az influenza

Tudja-e, ki áll az őszi influenzajárvány elleni harc középpontjában? A szakemberek szerint éppen ÖN. Egészen decemberig csak rajtunk múlik, hogy sikerül-e elkerülni a betegséget, és az is, hogy a családunkat sikerül-e megvédeni tőle, ha mégis elkapjuk. Az „influenza” szót a … Folytatás

Influenza (3. rész ) – Harc az influenza ellen

Az influenza elleni harcban kétségtelenül a védőoltás felfedezése volt a legjelentősebb áttörés. Emellett mára kiderült, hogy a D vitaminnak – illetve annak hiányának – fontos szerepe van a légúti megbetegedések és az influenza kialakulásában. Megelőzés No 1: védőoltás Mikor Edward … Folytatás

Influenza (4. rész) – Egyszerű módszerek a megelőzésre

Ezzel a bejegyzéssel végére értünk az influenzáról szóló sorozatnak. Az utolsó részben olyan tanácsokat osztok meg, amelyek segíthetnek az influenza elkerülésében. Annak is érdemes lehet őket alkalmaznia, aki beoltatta magát (valamelyik) influenzavírus elleni vakcinával, mert egyrészt a védőoltás nem jelent … Folytatás